Tevékeny életet folytatsz vagy pihenőset? Sokszor elgondolkodtam ezen a kérdésen. Tényleg vagy-vagy? Mintha választanunk kellene köztük. Pedig a természet ritmusát szemlélve mást látunk. Rendszer alapján mozgás és megállás váltakozva hozza létre az egyensúlyt. Biológiánk alapján is részesei vagyunk ennek a természetes rendszernek. Mégis ritkán valósítjuk meg azt az alapgondolatot, hogy a pihenés ugyanúgy része életünk egész(ség)ének, mint a tevékenység. És ez fordítva is igaz. Te erről hogyan vélekedsz, megtalálod-e, sőt megéled-e az egyensúlyt?

Ha rendszeresen keveset alszol, nem pihensz, folyamatos tevékenységben élsz – akkor valószínűleg valahol mélyen úgy véled, hogy az alvás és a pihenés valójában időpazarlás. Teszteld magadat: mennyi ideig tudsz folyamatosan koncentrálni? 

Sokan egyetértenek abban, hogy igen, a fizikai tevékenységnél, sportnál ez érvényes, hiszen a test nem bírja végtelenül. Még profi sportolóknál is szükségesek a pihenős, regenerációs időszakok. Enélkül jelentősen nő a baleset veszélye, csökken a sportteljesítmény és maga az élmény. Így talán egyetértünk abban, hogy a folyamatos fizikai terhelés tényleg lehetetlen. Egyszer csak muszáj pihenni. Hogy megfelelően tudd folytatni. 

Ritka, de vannak, akik azt gondolják, hogy ez a mentális erőnkre nem vonatkozik, azt bírjuk bármeddig – főleg, ha úgy éljük meg: „muszáj” vagy kell. És már rendelkezésre is állunk. Újra. Meg újra. És újra.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy mind a fizikai, mind a mentális terhelésünknek, főleg a pihenés nélküli, folyamatos terhelésünknek vannak határai. Mégis úgy cselekszenek, mintha nem tudnának erről. Keveset alszanak. Az én idejük valahogy rendre lecserélődik valami másra; valami „fontosabbra”. Pl. egy üzenet megválaszolására, valami gyors elintézésére,  szívesség megtételére. Egy halaszthatatlannak tűnő feladatra. Nehéz kapniuk, ezért inkább adásra törekszenek. Rosszul érzik magukat, ha valamire nemet mondanak. Még akkor is, ha érzik: ez nekik sok, vagy más rovására megy. 

Vannak, akik az egyensúlyt látják elérendőnek és tesznek érte. Van, aki többnyire meg is valósítja.

Te hogy vagy ezzel?

Te melyik csoportba tartozol és hogyan érzed, mi a teendőd vele?

Milyen folyamatban vagy ezzel a témakörrel kapcsolatban, vagy mit értél már el a mindennapjaid gyakorlatában?